Amikor a szívünk túlterheltté válik

 Vannak napok, amikor hagyom, hogy ennek a világnak a gondjai elárasszanak. Amikor a saját aggodalmaim, „mi lesz, ha…” kérdéseim és az irányításért vívott belső harcaim egyre nehezebbé válnak, észrevétlenül lehúzzák a lelkemet. Ilyenkor nehéz jelen lennem. Nehéz céltudatosan élni a napomat. Elveszítem a fókuszt, és a tekintetem Jézusról erre a világra csúszik át.

A túlterheltség érzése alattomos. Csendben lopja el a figyelmünket, az örömünket és a békességünket. Elveszi az erőnket az imától, a hálaadástól, az odaszánt jelenléttől  és közben arra késztet bennünket, hogy mindent egyedül próbáljunk hordozni.

Isten azonban más útra hív.

Jeremiás próféta szavai ma is megszólítanak bennünket:

„Áldott az az ember, aki az Úrban bízik,
akinek bizodalma az Úr.
Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa,
amely a folyó felé nyújtja gyökereit;
nem fél, ha jön a hőség,
levele mindig zöld marad;
aszály idején sem aggódik,
és nem szűnik meg gyümölcsöt teremni.”
(Jeremiás 17:7–8)

Amikor az Úrra emeljük a szemünket, és belé vetjük bizalmunkat, nem az határoz meg bennünket, ami körülöttünk zajlik, hanem az, Akiben gyökerezünk. Olyanok lehetünk, mint a víz mellé ültetett fa: nem sodródunk, hanem meg vagyunk alapozva. Szilárdan állunk, mert nem a körülmények tartanak meg, hanem Isten hűsége.

Milyen beszédes, hogy az Ige „ültetett” fáról szól. Nem véletlenül került oda ez a szó. Aki bízik az Úrban, azt Ő maga helyezte el biztonságos talajon. Nem véletlen helyen vagyunk. Nem ingatag földön állunk. Isten kezében meggyökerezett életet élhetünk.

Jézus a mi biztos alapunk.

És amikor eljön a hőség… amikor a nehézségek kiszárítani látszanak a reményt… amikor a jövő bizonytalanná válik… akkor sem kell rettegnünk. Nem azért, mert erősek vagyunk - hanem mert Ő tart meg bennünket. Gyökereink nem a felszínen futnak, hanem mélyre nyúlnak Benne.

Imádság:
Uram, oly sokszor hagyom, hogy a gondok elnehezítsék a szívemet. Segíts újra Rád emelnem a tekintetemet. Taníts Benned bízni akkor is, amikor a körülmények mást mondanak. Gyökerezz engem mélyen a Te szeretetedbe, hogy ne a félelem, hanem a hit vezessen. Ámen.

Inspiráció: My Jars of Clay