A jó hír öröme

A karácsony a jó hírről szól. De ez a jó hír nem arra vonatkozik, hogy különleges ajándékokat fogunk kapni, nagyokat fogunk enni vagy hogy időt tölthetünk a barátainkkal és a családunkkal.

A karácsony Isten szeretetének jó híréről szól.

Karácsony jó híre, hogy Isten elküldte Jézust az elveszettek keresésére és megmentésére. A Biblia azt mondja:

"Csak egyetlen Isten van, és egyetlen híd Isten és az emberek között: az emberré lett Krisztus Jézus. Igen, Jézus odaadta magát, hogy kifizesse a váltságdíjat minden emberért." (1Timóteus 2,5-6,)

Jézus azért jött a Földre, hogy ajándékba adja nekünk önmagát.

Jó hírt hozok nektek, ami nagy öröm lesz minden népnek. A mai napon Dávid városában megszületett Megváltótok – Krisztus, az Úr ." (Lukács 2,10-11)

Az öröm mélyebb és tartósabb érzés, mint a mulandó boldogság. Nem csupán egy kellemes pillanat, hanem szívünk belső állapota, amely az Istennel való kapcsolatból fakad. Az advent időszaka pontosan erre az örömre készít fel minket, amelynek forrása Jézus Krisztus születése. Amikor az angyalok hírül adták a pásztoroknak Jézus érkezését, azt mondták: Ez az öröm nem pusztán egy születés csodája, hanem a megváltás ígérete is.Jézus érkezése betöltötte azokat a próféciákat, amelyek Isten hűségéről, szeretetéről és irgalmáról szóltak. Az adventi várakozás tehát nem csupán a karácsonyra való készülés, hanem arra való ráhangolódás, hogy felismerjük:

Jézus születése ma is reményt és örömet hoz életünkbe.

Az öröm forrása az, hogy Isten eljött közénk, hogy osztozzon életünkben, és megmutassa, sosem vagyunk egyedül.

Advent idején a gyertyák fénye, az imádság és a közösség emlékeztetnek arra, hogy az igazi öröm nem a világi sikerből vagy birtoklásból fakad, hanem

Isten jelenlétéből.

Ez az öröm azonban nem csak belső érzés; cselekvésre is hív. Ha megtapasztaljuk Jézus születésének örömét, azt továbbadhatjuk másoknak is.

Az öröm a szeretetben nyer teljességet: amikor örömünkkel másokat gazdagítunk, amikor megosztjuk időnket, figyelmünket és szeretetünket a rászorulókkal. Képzeljük el, milyen érzés lehetett Máriának, amikor először a karjaiban tartotta Jézust. Az az öröm, amely betöltötte a szívét, ma is elérhető számunkra, ha mi is befogadjuk Jézust szívünkbe. Az adventi időszak emlékeztet minket arra, hogy az igazi öröm nem a körülményeinktől függ, hanem Isten végtelen szeretetéből fakad.

Adjunk hálát ezért az örömért, amely sosem múlik el, és tegyük életünk részévé mindennapjainkban!

A fent leírt sorok a Csendülő-Adventre hangolódás kreatív imasétánkon volt olvasható. A kép is ott készült.