A térdet összekoccantó hit

Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak veszteg állnotok és néznetek, hogyan szabadít meg benneteket az ÚR. Ne félj, és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az ÚR!

Krónikák 2. könyve 20:17

A repülőtérre tartottam, amikor megcsörrent a telefonom.

Lányom szomorú hangját hallottam: „Anya, az eredmény: pozitív”

Nem egy régen várt terhességről vagy egy megerősítő hírről volt szó, hanem a biopszia eredményéről, amely a mellrák tényét tudatta.

Visszajöttek az emlékeim. 31 éves fiatal anyuka voltam, amikor hasonló hírt kaptam. Mélyen él bennem, ahogy kicsi gyermekeinket egyenként az ölünkbe ültettük, és próbáltuk őket felkészíteni a műtétek, kemoterápia és a sugárkezelés sorozatára. Most, a lányomnak, akit egykor magamhoz öleltem, ugyanazt az utat kell bejárnia.

A rossz hír hallatán gyakran összeverődik a térdünk a félelemtől. Emlékszem, ahogy bevonszoltam magam a repülőtérre, kerestem egy mosdót, magamra zártam az ajtót, és zokogni kezdtem. Azt elfogadtam, hogy nekem daganatos betegséggel kellett megküzdenem, de sokkal nehezebb volt tudni azt, hogy a lányomra is hasonló harc vár.

A Krónikák 2. könyvének leírása szerint Jósáfát rossz hírt kapott: egy hatalmas sereg tartott országa felé, hogy letarolja a királyságot. Az uralkodó térde valószínűleg összekoccant a félelemtől, amikor imában az Úrhoz fordult:

Istenünk, ítéld meg őket! Mert nincs erőnk ezzel a nagy tömeggel szemben, amely ellenünk támad. Nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintünk.

(2 Krónikák 20:12)

Jó látni, hogy ez a fiatal király nem tettette úgy, mintha mindent kézben tartana és ura lenne a helyzetnek.

Hamarosan megerősítés érkezett számára a mennyből:

Nektek nem is kell majd harcolnotok, csak álljatok a helyetekre és nézzétek hogyan szabadít meg benneteket az ÚR. Ne félj, és ne rettegj, Júda és Jeruzsálem! Holnap vonuljatok ellenük, mert veletek lesz az ÚR! (angol fordítás szerint) (2. Krónikák 20:17)

Továbbra is rájuk várt a harc, a hadsereg közeledett a város felé, de Isten harcolt népéért. A küzdelem terhe már nem egyedül Jósáfát vállát nyomta.  De a királynak is megvolt a maga szerepe, a helyén kellett állnia és bíznia kellett az Úrban.

Lehet, hogy épp egy hatalmas küzdelem kellős közepén vagy, lehet, hogy hozzám hasonlóan egy mosdóban barikádoztad el magad, és könnyek patakzanak az arcodon. Ilyen percekben egyáltalán nem érezzük magunkat hit hősként vagy szilárd keresztényként.

De az vagy. Hidd, el, hogy az lehetsz.

Foglald el a helyedet.

Igen, a térdeid összeverődnek a félelemtől, ami érthető, de lehetőséged van ezeket a félelmeket megosztani Ővele, Aki téged a legjobban szeret. Kérd a segítségét a harcodban, és tapasztald meg Istent a forgatagban.

Ez a hit. És ez a hit mélyen gyökerezik.

A lányom végigment ezen az embert próbáló úton, és nagyon hálás vagyok azért, hogy túl vagyunk ezen a küzdelmen. De ez nem jelenti azt, hogy ez volt az egyetlen nehézség az életünkben, és nem is gondoljuk, hogy nem várna ránk további harc az útunkon. Azt azonban tudom, hogy kihez forduljak, amikor a félelemtől összekoccan a térdem. Lehet, hogy a mosdóban, sírva fogom ismét találni magam, de sziklaszilárdan hiszem, hogy imámat Isten mindig meghallgatja.

Az összekoccanó térdünk ilyenkor a hitünk megvallása, ami bennünket ahhoz az Istenhez vezet. Hozzá, Aki harcolja a küzdelmeinket.

Uram, a terhem elviselhetetlennek tűnik. Köszönöm, hogy őszintén megvallhatom ezt Neked. Minden olyan reménytelennek látszik, de köszönöm, hogy Hozzád fordulhatok. A térdeim összekoccannak a félelemtől, ennek ellenére azonban egyenesen Hozzád futok, Uram. Bízom Benned. Köszönöm, hogy Te harcolsz értem. Jézus nevében, Ámen

Átgondolásra:

Gyakran úgy hisszük, hogy az erős hitű lelki ember nem vallhatja meg, hogy nyomasztó számára a küzdelem, és mennyire gyengének és felkészületlennek érzi magát a harchoz.

Egészítsük ki a mai napon az erős hitű, lelki ember fogalmát. Tegyük hozzá, hogy a bátorság őszinteséget is jelent, amely kéri Isten segítségét a számára elhordozhatatlannak tűnő küzdelemhez.

Forrás: Girlfriends in God, Daily Devotions, March 19th, 2021. Suzie Eller: Knee-Knocking Faith:  https://girlfriendsingod.com/knee-knocking-faith/

Used with Permission

Copyrighted by Girlfriends in God