Isten türelmes velünk

 „Menjen el azért az én uram az ő szolgája előtt, én is elballagok lassan, a jószág lépése szerint, a mely előttem van, és a gyermekek lépése szerint….”1 Mózes‬ ‭33‬:‭14‬ ‬‬

Néhány évvel ezelőtt egy családi autós kiránduláson gyakorlatilag óránként legalább egyszer meg kellett állnunk. Nem túlzok. Amikor ugyanaz a gyermek már ötödször kérte a megállást, alig bírtam magammal, ahogy a mosdó felé sétáltunk. Úgy éreztem, a türelmetlenség úgy tölt el, mint egy felfújt lufi, és mindjárt kipukkadok.

Valahol az Interstate 95-ös autópályán az Úr egy igeverssel szembesített:

„Menjen el azért az én uram az ő szolgája előtt, én is elballagok lassan, a jószág lépése szerint, a mely előttem van, és a gyermekek lépése szerint….”1 Mózes‬ ‭33‬:‭14‬ ‬‬

Ez az igevers Jákób, az izraelita ősatya szavai, amikor testvérének, Ézsaunak válaszol az utazásukról. Függetlenül attól, milyen szándékkal mondta ezt Jákób, a szavai általános igazságot is hordoznak: a gyermekek a saját tempójukban haladnak – néha túl gyorsan, néha nagyon lassan.

Kérdés volt bennem: tovább küzdjek, hogy mindenáron a saját tempómban haladhassak, vagy inkább alkalmazkodjak gyermekeim ritmusához – Isten türelmére gondolva, amit irántam tanúsít?

Anyaként hamar rájöttem, hogy nem vagyok „szuperanya”. Ehelyett sokszor vagyok stresszes és türelmetlen. Gyenge vagyok – nemcsak segítségre, hanem bűneimből való szabadításra van szükségem.

De hála az Úrnak, aki „irgalmas és kegyelmes, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és hűséges. Megtartja irgalmát ezredekig, megbocsát hamisságot, vétket és bűnt” (2Mózes 34:6–7). Istennek nem forr fel hamar a vére. Hosszútűrő a gyermekeivel, újra és újra – akár tízszer is – megbocsát. Türelmesen várja, hogy Jézushoz fussunk bocsánatért és megváltásért (2Péter 3:9).

Az autós kiránduláson az Úr lelassított engem. A szülőség útján sokkal többről van szó, mint arról, hogy időben odaérjünk valahová. Számít, hogyan gondolkodunk, hogyan szólunk, hogyan viselkedünk a gyermekeinkkel, különösen akkor, amikor…

– A kisfiunk nem találja a cipőjét, miközben már mindenki az autóban ül.
– A kislányunk kétszer olyan lassan eszi meg az ebédjét, mint a testvérei.
– Egy álmos kisgyermek félúton elfárad a családi sétán, és ölbe kell venni.
– Egy gyermek lassabban tanul meg olvasni, mint mások.
– Egy gyermek fogyatékossága korlátozza a családi programokat.

Aznap az Úr választás elé állított: istenfélő vagy istentelen utat választok? Olyan szeretetet, türelmet, szelídséget és jóságot mutatok-e, amilyet Ő is mutat nekem – vagy lenézést, türelmetlenséget, durvaságot és haragot? Akárhogy is, az is számít, hogyan reagálok a gyermekem hirtelen felmerülő szükségleteire – például egy tele hólyagra.

Az 1Korinthus 13:4 ezt mondja: „A szeretet türelmes, jóságos.” Az anyaság minden nap lehetőséget ad arra, hogy emlékezzünk Megváltónk türelmére – és ugyanezt nyújtsuk gyermekeinknek is. Mert amit ezekben a pillanatokban választunk, összeadódik, és hatással lesz arra, amit gyermekeink nemcsak egy-egy autós kirándulásról, hanem egész gyerekkorukról megőriznek emlékeikben.

Mennyei Atyám, ahogyan Te türelmes vagy velem, segíts, hogy én is türelmes legyek a családommal. Jézus nevében, Ámen.

Forrás:

By Katie Faris

God is Patient with Us

Daily Devotion

May 23, 2025



https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2025/05/23/god-is-patient-with-us

Fotó: canva.com