Jézus, add, hogy mindig a pálmaágamat lengetve dicsérjelek!

„Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban.” Amint beért Jeruzsálembe, felbolydult az egész város, és ezt kérdezgették: „Ki ez?” A sokaság ezt mondta: „Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.”
‭‭Máté‬ ‭21‬:‭9‬-‭11‬ ‭

Gyerekkoromban virágvasárnap reggelente a templomunkban a gyerekek végigvonultak a padsorok között, és pálmaágakat lengettek Jézus tiszteletére. Elképzeltem, hogy én is ott vagyok a tömegben, amely örömmel köszönti Jézust Jeruzsálemben, ezt kiáltva: „Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsánna a magasságban.” (Máté 21:9b)

Még gyermekként is éreztem, hogy ez az ünneplés nem tart soká. A szívem mélyén azt gondoltam: „Én itt szeretnék maradni, az utcán, a pálmaágakkal – ahol mindenki Jézust ünnepli!”

De az a régi menet nem ért véget az utcán. A kereszt felé tartott. A diadalmas „Hozsánna!” kiáltásokat hamarosan felváltotta a dühös kiáltás: „Feszítsd meg!” (Máté 27:22–23)

Felnőttként ma is lengetem a pálmaágat virágvasárnap a templomban. Amikor ezt teszem, a szívemben egyszerre van jelen öröm és szomorúság. Öröm, mert tudom, mit tett értem Jézus. Szomorúság, mert tudom, hogy Ő is tudta, mi az ára ennek.

És ez az, ami összetöri a szívemet: Jézus tudta.

Már akkor is, amikor a pálmaágak ropogtak a szamárcsikó patái alatt, tudta, hová vezet ez a menet. Tudta, ki fogja elárulni, és ki tagadja meg. Tudta, hogy azok, akik vasárnap még lelkesen lengették az ágakat, péntekre eltűnnek. Tudta, milyen fájdalom és szenvedés vár rá.

És mégis elindult.

Jézus kezdettől elhatározta, hogy egészen a haláláig szeretni fog minket – hogy mi elnyerhessük az igazi életet.

Jézus áldozatának nagysága felfoghatatlan. Szeretetének mélysége felülmúlhatatlan. Jóságának szélessége pedig ellenállhatatlanná teszi Őt.

Amikor azon a napon belépett Jeruzsálembe, mindenki ezt kérdezte: „Ki ez?” A sokaság így válaszolt: „Ez Jézus, a galileai Názáretből való próféta.” (Máté 21:10–11)

És ma hogyan válaszolunk erre a kérdésre: Ki Jézus?

Én szívem minden szeretetével így felelek:
Te vagy a Megváltóm – ez vagy Te.
Te vagy a Barátom, a Megváltóm, és Te vagy az oka, hogy az életemnek értelme van.
Te vagy a célom, a szenvedélyem és az egyetlen utam a békéhez.
Te vagy az egyetlen igaz Király.

Ezen a virágvasárnapon a pálmaágamat egy másik útra helyezem – arra az útra, amely a szívemhez vezet. Szükségem van Jézusra, hogy nap mint nap munkálkodjon bennem, és belülről kifelé formáljon át. Nem akarok azok közé tartozni, akik megtagadták, elárulták vagy elbújtak, amikor nehéz lett a helyzet. Akarom Őt szeretni – bármi áron. Bárcsak Jézus mindig látná, hogy érte lobogtatom a pálmaágamat – egyedül Neki.

Jézus, ámulattal állok az előtt az elmondhatatlan ajándék előtt, amit nekünk adtál.
Add, hogy mindig Téged dicsőítsünk életünk minden területén:
Áldott, aki az Úr nevében jön! Hozsánna a magasságban!
Jézus nevében, Ámen.

 

 

Forrás:

By Jennifer Dukes Lee

Daily Devotions

Jesus, May You Find Me Always Waving My Palm Branch for You
April 13, 2025 

Fotó: canva.com