Olvasói gondolatok: Minden nap ajándék

Hajnal van. Ülök a forró kávém társaságában, a csendbe burkolózva. Gyermekeim békésen szunyókálnak, játékaik mozdulatlanul pihennek. Odakint sötétség borul a világra, idebent meleg csillagfény úszik. Alszik a lakás. Mélyen magamba szívom az énidő csodás pillanatait, ezzel hangolódva a mai nap kihívásaira.

Hamarosan új nap virrad, amely 24 órát, 1440 percet, és 86400 másodpercet kínál fel lehetőségként. Teendőim listája, a prioritási sorrend működésbe hozzák az agysejtjeimet. Tervezek, időbeosztást készítek, célokat tűzik ki. Döntések hada áll előttem: főzés, vásárlás, egészség-betegség, gyerekfelügyelet, határidős feladatok, levelezés, munkaidő-szabadidő, háztartásvezetés, foglalkozások, konfliktuskezelések stb…mindez 24 órába sűrítve. A döntés a kezünkben van minden egyes pillanatban. Szabad akarattal rendelkezünk. Ha jó döntéseket hozunk, beépítjük mindennapjainkba, ha elbukunk, újra próbálkozunk. Ha hibázunk, ne csüggedjünk, mert a hibáink arra valók, hogy tanuljunk belőlük! Nem vagyunk egyformák. Mindannyian egyedi, egyszeri, különleges és megismételhetetlen személyiségeknek lettünk teremtve. Éppen ezért fontos momentum, hogy mindenki a saját útját járja, a maga tempójában haladva. Azokkal a képességekkel, amelyeknek épp a birtokában van. Amíg lélegzünk, dobog a szívünk, minden nap lehetőséget kapunk az újrakezdésre. Minden nap egy tiszta lapot kapunk ajándékba. Oly természetesnek vesszük a holnap eljövetelét, pedig nem az. Mi lenne, ha tudnád, mennyi időd van még hátra? Bakancslistát készítenél, és megtennéd az eddig halogatott dolgaidat? Megváltoznál? Bocsánatot kérnél? Megbánnád bűneidet? Majd helyett, Most van itt az Időd!

Furcsa dolog az idő, olykor repül, olykor vánszorog. Az Idő elemei úgy kapcsolódnak egymásba, mint a fogaskerék alkotórészei. Tudjuk, hogy az idő relatív.

Mit jelent számodra, ha azt hallod,

- év? Kérdezz meg egy börtönben raboskodó embert is erről!

-hónap? Kérdezz meg egy kismamát, akinek pocaklakója van!

-hét? Kérdezz meg egy szerkesztőt, a határidő szoros betartásáról!

-nap? Kérdezz meg egy hajléktalant, milyen csak egy napot a fagyos utcán tölteni!

-óra? Kérdezz meg egy diákot!

-perc? Kérdezz meg egy életmentő orvost!

-másodperc? Kérdezz meg egy sofőrt, a balesetek gyorsaságáról!

-tizedmásodperc! Kérdezz meg egy sportolót, a helyezésekről!

Egy nap, életünknek csupán kis szelete. Ha reggel felébredsz, a kegyelem és szeretet által még lehetőséget kaptál a földi életre. Van még célod a Földön.

Nem ismerjük a ránk szabott időt. Sajnálkozunk, ha ismerősünk eltávozott az élők sorából, és éljük tovább a megszokott kis életünket? Vagy tudatában vagyunk annak, hogy egyszer eljön a mi napunk is ? Legyenek terveink, céljaink, álmaink, de ne felejtsünk el a jelenben élni. Carpe diem- Élj a mának, ragadd meg a napot!

Egy nap: egy napfelkelte és egy naplemente, ami lehet szürke, vagy színes, vánszorgó vagy száguldó, szomorú vagy vidám. Bárhogy is teljen a napunk, ne felejtsünk el hálát adni érte. Családunkban szokásunkká vált esténként a napunkat hálaadással zárni. Az esti mese után felteszem a gyerekeimnek is a kérdést: ,,Miért adtok hálát a mai napon? Hajlamosak vagyunk természetesnek venni a legalapvetőbb dolgokat, pedig nem mindenkinek adatnak meg. Nem kell nagy dolgokra gondolni: az egészségünk, szeretteink jelenléte, gondoskodása, kapcsolataink, meleg családi fészek, közös programok, napsütés, apró csodák, amelyek körülvesznek bennünket, csak ki kell nyitni a szemünket, hogy igazán lássunk.

Te látod nap, mint nap az áldásaidat? Hálát adsz értük?

Kedves Olvasó!Tedd fel magadnak a kérdést! Igazán élsz, vagy csak éldegélsz?

AnnMary

Az írás egy helyi újságban jelent meg a Tábitha Adománybolt egyik termèkènek fotójàval együtt