Amikor félek

Aznap, amikor beesteledett, a hét első napján, ott ahol összegyűltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: „Békesség néktek!” (János 20:19)


Audrey a szeme elé húzta a takarót és így kérlelt:
-Nézz meg, hogy vannak e medvék.

Még egyszer megnéztem. Felemeltem a poros nyuszit és nevettünk, mert az biztosan nem egy medve. Viszont a félelmei megmaradtak. Végül bebújtam mellé az ágyba, míg elaludt úgy, hogy a kis teste az enyémnek nyomódott.

Küzdöttél már valaha félelemmel? Úgy gondolom már mindannyian átmentünk hasonlón. János evangéliumának 20. fejezetében olvasunk arról, hogy a tanítványokat is aggódó gondolatok gyötörték. Látták, hogy Jézust elfogják, látták a halálát a kereszten. Hallották a pletykát, hogy Jézus követői után kutatnak. Ezért elbújtak.

Amikor egy csapat nő rontott be az ajtón, hogy elújságolják, a sír üres, akkor elhagyták a búvóhelyüket és a helyszínre siettek és a sír ajtaja valóban nyitva állt.

Biztosan csak egy trükk. A katonák elrejthették Jézus testét és csak arra várnak, hogy foglyul ejthessék a tanítványait. Bár ők igazán hinni akartak, de a félelem eluralkodott rajtuk.

Eloldalogtak a sírtól és a rejtekhelyük felé vették az irány. Itt lépett be Jézus a történetbe.

Nem kárhoztatta őket a félelemmel teli gondolataik miatt. Jézus nem sorolta fel nekik az összes alkalmat, amikor már említést tett nekik arról, hogy Ő fel fog támadni a harmadik napon. Ehelyett Ő közel jött hozzájuk és békét adott a szívükbe. A félelem elmúlt és békesség vette át a helyét.

Amikor a félelem tart fogva, sokszor nem tudjuk, mit tegyünk.

Hívjuk segítségük Jézust.

Nincs olyan akadály, ami távol tarthatná Őt. Nem döbbentik meg a félelmeink, nem ismeretlenek Számára. Nem kéri, hogy legyünk erősebbek, nem kéri, hogy legyünk nagyobb hittel, nem hasonlít össze minket senki mással. Ehelyett azt ajánlja, hogy békét hoz a szívünkbe. Arra hív, hogy jöjjünk elő a rejtekhelyünkről és húzódjunk közelebb Hozzá. Emlékeztet arra, hogy az Ő ereje elég ahhoz, hogy ne féljünk.

Amikor Audrey-t emlékeztetem a medvés történetre nevetni kezd. Most már kilenc éves és már rég volt, amikor azt hitte, hogy egy medve lakik az ágya alatt. Viszont megtanult egy fontos leckét. Amikor félni kezd szólhat nekem és én ott leszek.

Bár nem én vagyok az Aki a valódi Békesség.

Ha most félelemmel küzdesz, hívd segítségül az Ő nevét. Ő szeret téged és nem kell többé elbújnod.

Mennyei Atyám. Szégyen tölt el a félelmeim miatt, de tudom ez nem Tőled jön. Te békességet adsz és ahelyett, hogy elbújnék én Hozzád futok. Aggódó gondolataimat Hozzád viszem, mert Te vagy az én békességem.
Jézus nevében, Ámen.

                                             


(forrás: Suzie Eller- When I'm Afraid
https://girlfriendsingod.com/when-im-afraid/
Used with permission
fotó:pinterest.com)


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések