Isten tudja mi lakozik a szívünkben
Mindannyian mélyen vágyunk arra, hogy megváltozzon a szívünk...
Szeretnénk jobban bízni Istenben, kevesebbet aggódni, igazán megbocsátani, és végre abbahagyni, hogy mindent túlgondoljunk.
De kedvesem, néha azt kérjük Istentől, hogy változtassa meg a szívünket, miközben még félünk teljesen megnyitni előtte.
Mert van, amit elmondunk Istennek… és van az a másik dolog.
Érzed, mire gondolok?
A félelem, amit szégyellünk bevallani.
A fájdalom, ami még mindig ott van.
A harag.
A kételyek.
A gondolatok, amelyek újra és újra körbe-körbe járnak bennünk.
Az a dolog, amiért már százszor imádkoztunk, és valahogy mégis újra ott találjuk magunkat.
Aztán megszólal a szégyen.
Talán csak panaszkodom…
Nem kellene hálásabbnak lennem?
Másoknak sokkal nehezebb.
Biztosan Isten is belefáradt már, hogy mindig ugyanerről hall…
És így elkezdjük szerkeszteni önmagunkat Isten előtt.
Odaadjuk neki azt a változatunkat, amely egy kicsit hívőbbnek, egy kicsit összeszedettebbnek és sokkal kevésbé kuszának tűnik.
Pedig tudod mit?
Ő már tudja, mi van odabent.
Ne tarts vissza semmit.
Mondd el neki az egészet.
Mondd el, mi az, amitől félsz.
Mondd el, mi fáj.
Mondd el neki, ha haragszol.
Mondd el, ha nem érted.
Mondd el, ha megint ugyanaz miatt aggódsz.
Mondd el azt is, amit még hangosan kimondani is szégyellsz.
Nem azért, mert Istennek szüksége van arra, hogy tájékoztasd. Ő tudja.
Hanem mert ez a kapcsolat.
Így kezdjük el igazán közel engedni magunkhoz Istent. Így hagyjuk abba a rejtőzködést az előtt, aki már most is teljesen lát bennünket.
És ha azt kérjük tőle, hogy jó gyümölcsöt teremjen bennünk, akkor közel kell engednünk a Kertészt azokhoz az ágakhoz is, amelyek akadályozzák a növekedést.
Néha feltárja a kontroll mögött megbúvó félelmet.
A harag mögött rejlő fájdalmat.
A folytonos megfelelés mögött meghúzódó szégyent.
A metszés fájhat.
De Isten nem azért vág le valamit, mert undorodik attól, amit bennünk talált.
Hanem azért, mert gondozza azt, ami az övé
Mondd el neki az egészet.
„Minden gyümölcstermő ágat megtisztít, hogy még több gyümölcsöt teremjen.”
János 15,2
Little Sparrow Loved
Szeretnénk jobban bízni Istenben, kevesebbet aggódni, igazán megbocsátani, és végre abbahagyni, hogy mindent túlgondoljunk.
De kedvesem, néha azt kérjük Istentől, hogy változtassa meg a szívünket, miközben még félünk teljesen megnyitni előtte.
Mert van, amit elmondunk Istennek… és van az a másik dolog.
Érzed, mire gondolok?
A félelem, amit szégyellünk bevallani.
A fájdalom, ami még mindig ott van.
A harag.
A kételyek.
A gondolatok, amelyek újra és újra körbe-körbe járnak bennünk.
Az a dolog, amiért már százszor imádkoztunk, és valahogy mégis újra ott találjuk magunkat.
Aztán megszólal a szégyen.
Talán csak panaszkodom…
Nem kellene hálásabbnak lennem?
Másoknak sokkal nehezebb.
Biztosan Isten is belefáradt már, hogy mindig ugyanerről hall…
És így elkezdjük szerkeszteni önmagunkat Isten előtt.
Odaadjuk neki azt a változatunkat, amely egy kicsit hívőbbnek, egy kicsit összeszedettebbnek és sokkal kevésbé kuszának tűnik.
Pedig tudod mit?
Ő már tudja, mi van odabent.
Ne tarts vissza semmit.
Mondd el neki az egészet.
Mondd el, mi az, amitől félsz.
Mondd el, mi fáj.
Mondd el neki, ha haragszol.
Mondd el, ha nem érted.
Mondd el, ha megint ugyanaz miatt aggódsz.
Mondd el azt is, amit még hangosan kimondani is szégyellsz.
Nem azért, mert Istennek szüksége van arra, hogy tájékoztasd. Ő tudja.
Hanem mert ez a kapcsolat.
Így kezdjük el igazán közel engedni magunkhoz Istent. Így hagyjuk abba a rejtőzködést az előtt, aki már most is teljesen lát bennünket.
És ha azt kérjük tőle, hogy jó gyümölcsöt teremjen bennünk, akkor közel kell engednünk a Kertészt azokhoz az ágakhoz is, amelyek akadályozzák a növekedést.
Néha feltárja a kontroll mögött megbúvó félelmet.
A harag mögött rejlő fájdalmat.
A folytonos megfelelés mögött meghúzódó szégyent.
A metszés fájhat.
De Isten nem azért vág le valamit, mert undorodik attól, amit bennünk talált.
Hanem azért, mert gondozza azt, ami az övé
.
Ezért a szívednek ne a megtisztított, megszépített változatát add oda Istennek.
Add neki a teljes szívedet.
Ezért a szívednek ne a megtisztított, megszépített változatát add oda Istennek.
Add neki a teljes szívedet.
Mondd el neki az egészet.
„Minden gyümölcstermő ágat megtisztít, hogy még több gyümölcsöt teremjen.”
János 15,2
Little Sparrow Loved
Ó Istenem, kérlek segítsd elfogadnom a lemetszett részeimet: kapcsolatokat, egészséget, ami már nem teljes egész, ... és mindazt amit a korban előrehaladva már nem úgy működik, mint eddig. Tudom, hogy Te, Uram gondoskodsz minden sebhelyről, ami a metszés után marad. Megkened és begyógyítod,... és az is lehet , hogy új hajtás sarjad. Áldott légy, Uram, gondoskodó szeretetedért, most és mindörökkön örökké! Ámen
VálaszTörlés