Mások mellett állni
„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”
Filippi 2:3-4
Hétfő reggel volt, sietős és mozgalmas. A kisfiam azonban olyan lassan készülődött, hogy teljesen felborította a „haladjunk, mert elkésünk” tervemet. Az volt a fejemben, hogy érjünk be minél hamarabb az iskolába, hogy utána legyen időm meginni egy kávét, és egy kicsit csendben, nyugodtan magamra figyelni.
Csakhogy a sürgetés, amivel próbáltam gyorsabb tempóra ösztönözni, végül könnyeket csalt a szemébe. Én pedig megöleltem, és bocsánatot kértem tőle.
Talán veled is előfordult már hasonló. Olyan könnyű belecsúszni a rohanásba, amikor mindenfelől azt érezzük: „Erre most nincs időd.” Ha őszinte vagyok, nekem is voltak már olyan pillanataim, amelyekről később azt gondoltam, talán Isten éppen akkor készített valami különlegeset számomra. Én mégis elszalasztottam őket, mert túlságosan lefoglaltak a saját gondjaim, terveim és problémáim.
Nem szeretnék úgy élni, hogy minden rólam szól. Mégis, néha pontosan ezt teszem.
Pál apostol szavai, amelyeket a filippibeli gyülekezetnek írt, ma is nagyon erősen megszólítanak bennünket:
„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.”
Filippi 2:3-4
Isten mindannyiunknak adott valamit: időt, lehetőségeket, képességeket, anyagi javakat, ajándékokat. És ezek nem csupán azért vannak, hogy nekünk legyen több és jobb, hanem azért is, hogy Isten szeretetét továbbadhassuk általuk másoknak.
Nem mindig könnyű a „mi”-ben gondolkodni az „én” helyett. Alázatosnak lenni, adni, odafigyelni másokra akkor is, amikor nekünk is megvannak a saját gondjaink – sokszor komoly döntés.
Néha ez csak annyit jelent, hogy ott maradunk valaki mellett, amikor sír. Máskor azt, hogy segítünk annak, akinek éppen szüksége van rá. Vagy egyszerűen őszintén tudunk örülni valaki más sikerének akkor is, amikor mi még várunk a saját áttörésünkre.
Ahhoz, hogy igazán jelen legyünk mások életében, néha le kell lassítanunk. Időt kell adnunk nekik. És érdekes módon sokszor éppen ekkor kapunk mi is sokkal többet, mint amennyit adtunk.
A csendes öröm, a békesség és az a mély érzés, hogy valami igazán fontosat teszünk – gyakran akkor érkezik meg, amikor már nem csak magunk körül forog az életünk.
Micsoda ajándék, hogy Isten ebben is használni szeretne bennünket!
Amikor nem a saját akaratunkhoz ragaszkodunk mindenáron, hanem megpróbálunk az Ő útján járni, olyan magokat vetünk el, amelyekből később gyönyörű dolgok születhetnek. Olyan gyümölcsök, amelyeket az önzés soha nem tudna megteremni.
Néha nagyon könnyű lenne csak magunkkal foglalkozni. De valahol mélyen tudom, hogy ennél sokkal gazdagabb életre hívattunk.
Olyan ember szeretnék lenni, aki örül mások örömének, és nem fordul el attól sem, aki éppen szenved. Ahogy Pál írja: „Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal.” (Róma 12,15)
Szeretnék egy kicsit lassabban élni. Többször megállni. Észrevenni az embereket magam körül. És megmutatni nekik, hogy számítanak – Istennek és nekem is.
Szeretnék tiszta szívből örülni mások sikereinek, miközben bízom abban, hogy Isten az én életemről sem feledkezett meg. Az Ő terve számomra is jó, még akkor is, ha most még nem látom, hogyan fog minden a helyére kerülni. Még akkor is, ha várnom kell.
Csatlakozol hozzám?
Figyeljünk egy kicsit jobban egymásra. Ne csak azt nézzük, nekünk mire van szükségünk, hanem azt is, hogyan lehetünk áldás mások számára.
Lehet, hogy most csak egy apró lépés. Egy ölelés. Egy meghallgatott történet. Egy kedves szó. Egy kis idő, amit valaki másra szánunk.
De ezek az apró dolgok is számítanak.
És hiszem, hogy egyszer meglátjuk majd, milyen sokat termett mindaz, amit szeretetből és hűségből elvetettünk.
Atyám, köszönöm, hogy szerethetlek és szolgálhatlak azáltal is, hogy mások felé fordulok. Segíts, hogy még jobban bízzak Benned, akkor is, amikor az életem nem úgy alakul, ahogyan elterveztem. Taníts meg lelassulni, figyelni, jelen lenni, és észrevenni, kinek van szüksége rám. Mutasd meg, hogyan lehetek áldás mások számára a jelenlétemmel, a szeretetemmel és a Te jóságoddal. Jézus nevében, ámen.
Fordítàs:
Daily devotions
A Champion of Others
Jenny Wheeler
SEPTEMBER 17, 2026
Fotó: canva.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése