Amikor a karácsony öröme elhalványul
Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.(Lukács 2:10-11)
„Anya, ez nem olyan, mintha karácsony lenne” – mondta a lányom csüggedt arccal. Az ünnepi forgatag közepén jártunk, mégis hiányzott a szívéből az a karácsonyi öröm, amelyet korábban mindig érzett.
Nem is csoda. Néhány hónappal korábban váratlanul véget ért a 26 éves házasságom, és az életünk egyik pillanatról a másikra fenekestül felfordult. Nemcsak megértettem a lányom érzéseit, hanem magam is osztoztam bennük.
Bár igyekeztünk megtartani a megszokott ünnepi szokásainkat, a karácsony már nem volt ugyanolyan sem számomra, sem a három gyermekem számára. A családunk megváltozott. Több lett a könny, kevesebb a nevetés. Több lett a megoldandó probléma, és kevesebb öröm maradt a régi hagyományokból. Több volt a fájdalmas szomorúság, kevesebb az öröm; több a félelem, kevesebb a remény.
Szorosan magamhoz öleltem a lányomat, és emlékeztettem őt – és önmagamat is –, hogy bár az életünk most zűrzavaros és fájdalmas, meg kell próbálnunk elfordítani a tekintetünket a gondjainkról, és a jászolra irányítani. Emlékeznünk kell arra a reményre, amelyet Jézus születése hozott el a világba.
A karácsonyi történetben ezt az ígéretet olvassuk:
„Az angyal pedig ezt mondta nekik: Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.” (Lukács 2,10–11)
A legtöbb hívő jól ismeri ezt az igerészt, mégis a fájdalom, a szenvedés és az élet nehézségei könnyen elhomályosíthatják a jelentését – még karácsonykor is. A nehéz körülmények elvonhatják a figyelmünket arról az igazságról, hogy azért ünneplünk, mert Isten elküldte a Fiát ebbe a megtört világba, hogy bármi történjék is, reményünk és örömünk lehessen.
Ez az év bizonyára senki számára nem volt könnyű, különösen a világban zajló események fényében. Lehet, hogy számodra is nehéz volt – személyes okok miatt.
Bármi is álljon mögötte, ha idén megkopott benned a karácsonyi hangulat, ne feledd: bár az élet állandóan változik, Jézus és irántunk való szeretete soha nem változik. Ha újra arra a reményre és örömre összpontosítunk, amelyet az Ő szent születése által kaptunk, az még a legmegtörtebb szívet is képes meggyógyítani.
Évek teltek el azóta a könnyekkel teli beszélgetés óta, amelyet a lányommal folytattam. De amit akkor, azon az első igazán nehéz karácsonyon megtanultam, az az, hogy a reménynek és az örömnek nem a naptár egy hónapjából kell fakadnia, hanem Jézustól. A karácsonyi örömünk mindig attól függ, hol keressük.
Uram, Te tudod, milyen nehéz most a szívem. Kérlek, segíts újra Rád figyelnem, és arra az igazságra, hogy elküldted a Fiadat csecsemőként erre a földre, hogy a körülményeim ellenére is reménnyel élhessek. Újítsd meg a karácsonyi örömömet, és tölts el azzal az örömmel, amelyre a lelkem vágyik. Jézus nevében, ámen.
(forrás:https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2025/12/13/when-your-christmas-spirit-is-crushed
fotó:pinterest.com)
fotó:pinterest.com)



Megjegyzések
Megjegyzés küldése