Istenem, miért nem teszel semmit ez ellen?
"Emlékezem az Úr tetteire, visszagondolok hajdani csodáira. Végiggondolom minden tettedet, elmélkedem dolgaidon."
Zsoltárok 77:12-13
Szia, a nevem Lysa, és elvált nő vagyok.
Sokáig nem tudtam kimondani ezeket a szavakat. Nem tudtam elfogadni, hogy a „válás” szó az életem részévé vált.A terapeutám, Jim, azt tanácsolta, hogy ne azt mondjam, „elváltam”, hanem inkább így fogalmazzak: „a házasságom meghalt.”Ez egy kicsit segített. De pusztán a megfogalmazás megváltoztatása nem enyhítette a sokk és a fájdalom erejét. És nem adott választ a kérdésekre sem, amelyeket Istennel kapcsolatban tettem fel: hogyan engedheti meg, hogy ennyi pusztulás történjen, miután én annyira igyekeztem Őt tisztelni és helyesen cselekedni?
Amikor az ember egy összetört szívű időszakon megy keresztül, még ha erősen kapaszkodik is a Biblia tanításaiba, a szenvedés akkor is rendkívül mély lehet. Számomra az volt a legfájdalmasabb, hogy mélyen hittem: Isten szeret, törődik velem, és mindenható — mégis voltak helyzetek, amikor úgy éreztem, semmit sem tesz értem.
Emlékszem, a naplómba újra meg újra ezt írtam: „Isten lát engem, tudja, mi történik, és éppen azon van, hogy megszabadítson.” De egyre zavarodottabb lettem. Azt írtam, amit helyesnek éreztem mondani, nem azt, amit valójában éreztem.
A nehézségek csak jöttek egymás után. Egy nap aztán felnyitottam a naplómat, és rájöttem, már nem tudok írni Isten hűségéről. Letettem a tollat, és sírni kezdtem.
„Miért nem állítja meg Isten ezt?”
Talán te is hasonló kérdéseket teszel fel ma. Nem fogok szép, gyors választ adni, és nem fogom lelki köntösbe csomagolni a fájdalmat. Még most sincs válaszom sok kérdésemre, amit Istennek tettem fel. De szeretném, ha félretennénk azt, amit nem tudunk, hogy azzal foglalkozhassunk, amit tudhatunk.
Egy dolog, ami rengeteget segített nekem, az, amit úgy hívok: „Isten hűségének nyomon követése” — vagyis tudatosan felidézni, mit tett Isten a múltban.
Azokra az emlékekre gondolok, amikor ma már látod, hogyan munkálkodott Isten a javadra akkor is, amikor az adott pillanatban semmi sem tűnt jónak. Gondolj egyetlen ilyen esetre — lehet kicsi vagy nagy —, amikor most már hálát tudsz adni Istennek azért, ahogyan elrendezte a dolgokat. Vagy nézd meg, hogyan mutatta meg hűségét népe iránt a Szentírásban.
Ezzel megélhetjük a 77. zsoltár 12–13. verseit:
"Emlékezem az Úr tetteire, visszagondolok hajdani csodáira. Végiggondolom minden tettedet, elmélkedem dolgaidon."
Ez azért annyira fontos gyakorlat, mert ha elfelejtjük, felnagyítjuk a mai problémáinkat, miközben lekicsinyeljük azt, amit Isten már megtett értünk — és az emberiség történetében. Ha csak a jelenlegi nehézségekre koncentrálok, hajlamos vagyok azt hinni, hogy a gonosz győz, és Isten nem tesz semmit. Elfelejtem, hogy egy olyan világban élünk, ahol a bűn még szabadon tombol — nem örökké, de most igen —, ezért vannak dolgok, amiket Isten tesz vagy megenged, amik számomra most értelmetlenek.
Amikor azonban visszatekintek Isten múltbeli hűségére, rájövök, hogy továbbra is vannak dolgok, amiket nem értek, amik fájnak, és nem úgy alakultak, ahogyan reméltem. De emlékeztetem magam: Ő többet tud, mint mi. Néha egyszerűen helyet kell hagynunk Isten titkainak, és hinnünk kell hatalmában — mert már bizonyította hűségét korábban, és meg fogja tenni újra.
Szeretném úgy élni az életem, hogy egyszer visszatekintve azt mondhassam:
„Istenem, nézd, mit tettél! Velem voltál. A javamra munkálkodtál. Akkor még nem láttam, de most már látom!”
Amikor kísértésbe esem, hogy azt mondjam: „Miért nem tesz Isten semmit?”, inkább így próbálok fogalmazni: „Nem egy tétlen Istent szolgálok. Ő cselekszik … csak még nem látom.” Ez nem csökkenti a fájdalmamat, de egy kicsit növeli a hitemet — pont annyira, hogy kibírjam a következő napot.
Barátom, ha nehezen nézel szembe minden új nappal, tudd, hogy megértelek. Nekem is újra és újra alkalmaznom kell ezt. Ezt szeretném, ha megjegyeznénk: Isten hűségének nyomon követése a múltban nem oldja meg a jelen nehézségeit, de megerősít minket, és egy kis erőt ad a mai naphoz — valamint reményt egy jobb jövőre.
Drága Uram, Te hűséges vagy. Útjaid jók. Most időt szánok arra, hogy emlékezzek és leírjam mindazt, amit értem tettél. Kijelentem, hogy Benned bízom, és emlékeztetem a szívemet: Te az én javamra munkálkodsz. Jézus nevében, Ámen.
.jpg)
Forrás:
by Lysa TerKeurst
Daily Devotions
God, Why Aren’t You Doing Anything About This?
November 6, 2025
Fotó: canva.com
Köszönöm Uram! Ha visszanézek életem múltbeli eseményeire, mindenben a Te kezed nyomát, a Te vezetésed látom. Tudom, hogy ahogy akkor, mindig, most is bízhatok Benned és Rád bízom az életemet újra, meg újra! Köszönöm a nagy kegyelmet, amit folyamatosan adsz Uram, áldott legyen Szent neved, most és mindörökké! Ámen
VálaszTörlés