A könnyű nem azonos a jóval

„Megmondták neked, ó ember, mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: Semmi mást, mint hogy váltsd tettekre az igazságot, szeresd hűségesen, és járj alázatosan a te Isteneddel.” Mik 6,8

Bölcsen befektetni a kapcsolataimba: jó. Hagyni, hogy maguktól alakuljanak: könnyű.
Betartani a sebességet: jó. Túllépni kicsit a sebességhatárt: könnyű.
Egészségesen étkezni: jó. Bekapni valami nasit: könnyű.
Olvasni a Bibliát: jó. Előtte megnézni az sms-eimet és az emaileket: könnyű.
Mások érdekeit figyelembe venni: jó. A magam érdekét nézni: könnyű.
Pár éve egy barátnőm úgy döntött, otthagyja a férjét egy másik férfi kedvéért. Minden könnyebbnek tűnt a másik oldalán. Kellemes érzések. Kevés vita. Nem halmozódtak fel éveken át megoldatlan problémák, amiket kezelni kéne.
A jó helyett azt választotta tehát, ami könnyű volt. Elvált. Újraházasodott. Belefogott abba, ami annyira könnyűnek látszott.
Ha visszagondolok, már évek óta ez volt a stratégiája. Ha rászoktatjuk szívünket, hogy a kis dolgokban a könnyűt válasszuk a jó helyett, kockáztatjuk, hogy a nagy dolgokban is eszerint fogunk dönteni.
Nem azt mondom, hogy ha ma nem veszem elő a bibliát, holnap a válóperes ügyvédnél találom magam. De bizony csúszós lejtőre jutunk, ha beállítjuk szívünket, hogy rendszeresen a könnyűt válassza a jó helyett.
A könnyű nem azonos a jóval.
Attól még, hogy a világ hatalmas reklámtáblán hirdeti, hogy megérdemeljük, hogy könnyű legyen az életünk, hogy azt válasszuk, ami könnyebbnek tűnik – ugyan minek vesződni a nehezebb úttal, ha van egy könnyebb is –, mindez nem jelenti azt, hogy ez a jó.
Barátnőm előbb-utóbb rájött, hogy nem olyan könnyű az új férfival. Az érzések már nem voltak olyan kellemesek. Megszaporodtak a viták. És pár év alatt köztük is felgyűlt a megoldatlan kérdések tömkelege.
Egyik nap, mikor hazatért, második férjének hűlt helyét találta. A férfi úgy gondolta, elmenni könnyebb.
Ahogy a régi közhely mondja: Könnyen jött, könnyen ment.
Ennek fényében el kell gondolkoznom. Hol férkőznek be az életembe apró kis kompromisszumok? Életem melyik területén kezd kialakulni a könnyebb jobb séma? Egyáltalán, tényleg olyan fontos ez a kérdés?
Azt hiszem, igen.
„Megmondták neked, ó ember, mi a jó, és mit kíván tőled az Úr: Semmi mást, mint hogy váltsd tettekre az igazságot, szeresd hűségesen, és járj alázatosan a te Isteneddel.” Mik 6,8
Annyira szeretném ezt a jó utat választani. Hogy méltányosan bánjak másokkal. Hogy hűségesen szeressem azokat, akiket az életembe helyezett Isten. Hogy úgy éljek, ahogy Isten várja: a jót válasszam, ne a könnyebbet.

Uram, mutass rá, kérlek, amikor a jó helyett a könnyűt készülök választani. Mindenben kedvedre szeretnék tenni. Segíts, hogy helyes szokásokat, döntési mintákat alakítsak ki, amik megfelelnek a Te céljaidnak. Jézus nevében, Ámen.

 
(Encouragement for today, 2012.01.26.Lysa TerKeurst, www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó: pinterest.com)