Isten kétféle oltalma

 "Aki a Felséges rejtekében lakik, az a Mindenható árnyékában nyugszik. Azt mondom az Úrnak: oltalmam és váram, Istenem, őbenne bízom! Mert ő szabadít meg téged a madarász csapdájából, a veszedelmes dögvésztől. Tollaival befedez téged, és szárnya alatt lesz oltalmad. Pajzs és páncél a hűsége." 91. Zsoltár, 1-4

 

A zsoltár két képpel szemlélteti, hogy Isten hogyan védelmez bennünket. Egyrészt azt mondja, Isten olyan, mint egy vár, amelyet bástyák és pajzsok védenek. Másfelől olyan, mint egy madár, amely fiókáit szárnyával takarja be. Az erődnek áthatolhatatlan erős falai vannak. Dárdák és nyilak nem tehetnek benne kárt. A madár azonban törékeny szárnyaival védelmez. Fiókáit úgy oltalmazza a hőséggel, az esővel és a hideggel szemben, hogy azok hatását mind magára veszi. Az Ószövetség nem részletezi, hogy ez az áttörhetetlen erő és áldozatos, szerető törékenység hogyan lehet egyszerre jelen Istenben. A keresztre nézve látjuk Isten igazságosságának erejét és gyöngéd, áldozatot vállaló szeretetét egyszerre fényesen ragyogni, tökéletesen beteljesedni.

 

Uram, dicsőítelek azért, mert Jézus Krisztusban egyszerre tapasztalható fenséged és szelídséged. "Nézd, kegyelem és igazság / irgalomban egyesül! / Krisztus kegyelmében bízva / az igazság beteljesül. / Ki vérével megmosott, / az Atyához utat nyitott." Ámen.

 

 szöveg: Tim Keller - Jézus énekei, a Zsoltárok

fotó: pexels.com