Száraz pusztaság

"Délben aztán Illés gúnyolni kezdte őket, és ezt mondta: Kiáltsatok hangosabban, hiszen isten ő! Talán elmélkedik, vagy a dolgát végzi, vagy úton van, vagy talán alszik, és majd fölébred."

1 Királyok 18:27

Illés talán Baált gúnyolta ezekkel a szavakkal, de néha bevallom, hogy hasonlót érzek Istennel kapcsolatban is. Vannak olyan száraz, kimerítő időszakok az imádságban, amikor szinte biztos vagyok benne, hogy Isten nem hallgat rám. Olyankor azt képzelem, hogy valami világméretű problémával van elfoglalva, vagy éppen máshol segít – mondjuk Thaiföldön a menekülteknek.

Az elcsendesedés néha eredménytelennek tűnik, mintha semmi gyümölcse nem lenne. A lélek szárazsága pedig könnyen teret adhat a kételynek. Felmerülhet bennünk a kérdés: vajon nem csupán illúzió mindaz, amit hiszünk? Szent Teréz is elismerte, hogy minden negyedóra imádságból tizennégy perc figyelemelterelés.

Ilyen időkben azonban nem szabad elfelejtenünk: Isten nem elfoglalt, nem utazik és nem alszik. Szeretete állandó, tervei nem változnak. Lehet, hogy épp egy száraz pusztaságon vezet át minket, ahol az öröme kevésbé nyilvánvaló – de még a negyven éven át vándorló izraeliták is valójában csak néhány napnyira voltak az Ígéret Földjétől.

Fogadd meg a Lukács 21:28 szavait: „Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.” Légy bátor! Légy derűs! És mondd el Uradnak a Zsoltárok 63:2 sorait:
„Ó, Isten, te vagy az én Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld."

Uram, hadd legyenek a lelkem száraz időszakai emlékeztetők arra, hogy újra és újra keresselek és szeresselek Téged. Segíts emlékeznem arra, hogy még a terméketlennek tűnő időkben is Te hűségesen keresel és szeretsz engem. Ámen.

https://joniandfriends.org/daily-devotional/dry-wastelands/
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/zold-level-a-repedezett-foldon-a-remenyt-szimbolizalja-33782889/