A megváltás útja

„Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.”
‭‭Zsoltárok‬ ‭145‬:‭8‬ ‭

„Beszélnünk kell a múltunkról…”

Amikor a férjemmel, Ryannal randiztunk, és a kapcsolatunk egyre komolyabbra fordult, elérkezett az idő bizonyos fontos beszélgetésekhez az eljegyzés felé vezető úton. A múltam azonban olyan téma volt, amit minden erőmmel kerültem. Mégis tudtam: ha azt a jövőt akarom, amit Isten szánt nekem, akkor szembe kell néznem a múltammal, ami kísértett.

A kérdés tehát így hangzik: Hogyan nézhetünk vissza a múltunkra úgy, hogy az ne megkötözzön, hanem gyógyulást és szabadságot hozzon?

Először is meg kell értenünk, mi tart vissza minket: a szégyen.

A szégyen az Édenkertben lépett be a világba, amikor Ádám és Éva ettek a tiltott fáról, Isten parancsa ellenére (1Mózes 3). Amint megtették, felismerték mezítelenségüket, és Isten helyett előle rejtőztek el. Az Istentől való menekülés táplálja a szégyent. Az Istenhez menekülés viszont szabadságot ad. Az irány, amerre fordulunk, meghatározza a szabadságunkat.

A szégyen veszélye, hogy nemcsak a múltbeli tetteinkre összpontosít, hanem el akarja hitetni velünk a hazugságot arról, hogy kik vagyunk valójában. A legmélyebb identitásunkat támadja.

Mit kezdjünk hát a szégyennel?

Barátom, vissza kell mennünk a múltba. Tudom, ez félelmetesnek tűnhet. De van egy jó hírem: nem kell visszamenned az ellenséggel.

Évekig ezért nem tudtam szabadulni. Újra és újra az ellenséggel idéztem fel a múltamat — a hazugságok mesterével. És ha ezt tesszük, ő mindig ugyanazokat a régi hibákat játssza újra velünk, megkönnyebbülés nélkül.

De Jézus más utat kínál. Az ellenség azért visz vissza, hogy újra átéljük a sebeket. Jézus azért, hogy megváltson belőlük.

És hogyan néz ez ki a gyakorlatban?

1. Mi döntjük el, mire gondolunk.

   Évekig, amikor eszembe jutott valami a múltamból, nem küzdöttem ellene — újra és újra átéltem. Jézus azonban egy jobb utat mutat. A Filippi 4:8 keretet ad a gondolkodásnak:

   „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!”

‭

2. Beengedünk másokat a szégyenünkbe.

   Isten úgy teremtett bennünket, hogy közösségben élve emlékeztessük egymást: Krisztusban szabadság van. Jakab így ír: „Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.”Jakab‬ ‭5‬:‭16‬a

   Amikor beengedjük az embereket, a szabadság lassan, de biztosan felváltja a szégyent.

3. Elhisszük, amit Isten Igéje mond.

   A Zsoltárok 145:8 emlékeztet bennünket Isten jellemére: „Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.”

Barátom, térj vissza a múltadhoz Jézussal! Engedd, hogy Ő váltsa meg a helyeket, a kapcsolatokat, az emlékeket, a családi kötelékeket — mindent, amit csak fel tudsz idézni. Bármit is nevezel meg, Ő képes megváltani.

Drága Istenem, segíts bíznom Benned, mint történetem végső Megváltójában, és add, hogy a Te szabadságodban járhassak! Jézus nevében, Ámen.

Forrás:

By Morgan Krueger

The Road To Redemption

Daily Devotion

September 01, 2025

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2025/09/01/the-road-to-redemption

Fotó: canva.com