Megtetted értem...

"Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok. Mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg."

(Máté 25: 34-40)

Kr.u. 33. évben járunk. Késő Péntek délután van, az idő viharos, egy dombon állok, egy szemétlerakó közelében, Jeruzsálem városfalain kívül. Ott toporgok egy csapat asszonnyal a kereszttől néhány méternyire. Nagy szemekben elkezd esni az eső, fölkavarva a port körülöttünk, belekapaszkodom fejkendőmbe, és közben megtörlöm az esőcseppektől és a könnytől maszatos arcomat.

Nem tudom levenni a szemem Jézusról. Teste meg van merevedve, bőrén a porral kevert vér megszáradt, a háta nagy ívben meghajolt, a karja pedig szélesre van feszítve. Bizonyára nemsokára meg fog halni. Feje a keresztfának ütközik, és felsóhajt: "Szomjazom."

 

Kilépek a csoportból, és hegyezem a fülem: Jézus azt mondta, hogy szomjas lenne? Egy félig részeg katona, fog egy szál izsópot és egy darab rongyot, majd belemártja ecetes borba, és nevetve az Úr arcába nyomja.

Megdöbbenek. Várj! Ne adj neki megsavanyodott bort! Maga az Úr Jézus az, Aki szomjas! Óh, Istenem, bárcsak lett volna egy korsónyi friss forrásvíz nálam! De ami megtörtént, az megtörtént. Már semmit sem tehetek.

Most már ebben az évben járunk. Késő, viharos délután van. Egy idősek otthona mellett haladsz el, és eszedbe jut, hogy önkénteseket keresnek az esti vacsora felszolgálásához...

Jézus azt mondta, ha a környezetünknek segítünk, akkor tulajdonképpen magát, az Urat szolgáljuk. A körülöttünk élő, szükségben lévő emberekről beszélt... Most újra írhatod a történelmet, és odaadhatod Jézusnak azt a felfrissülést jelentő forrásvizet.

(Forrás: Joni and Friends Daily Devotionals, You Did It For Me, http://www.joniandfriends.org/daily-devotional/)