Három kérdés, melyet érdemes feltenni magadnak...
A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt.
(Példabeszédek 15:1)
A szívem elkezdett gyorsabban verni, amikor megláttam a mobilomon megjelenő telefonszámot. Minden porcikám tiltakozott a beszélgetés ellen. Iszonyatosan bosszús voltam, meg voltam bántódva és belefáradtam már a magyarázkodásba.
Mégis felvettem a telefont, miközben a következő két cél lebegett előttem - mégpedig, hogy bebizonyítsam az igazamat, és igazoljam a beszélgető társam helytelen gondolkodását.
Szerinted, hogy sikerült a beszélgetés?
Bevallom, nem túl jól.
A fenti konfliktus öt évvel ezelőtt történt, a rám törő érzelmi hullámokat lassan már homály fedi, és most már tisztábban látom mennyire rosszul álltam a dolgokhoz.
Tanultam ebből a konfliktusból. Remélhetőleg minden konfliktusból tanulok valamit - kifejezetten azt, hogy miként reagáljak jobban ezekben a vitás helyzetekben. Még nagyon messze állok attól, hogy a glóriám a fejem felett ragyogjon...
... de igyekszem egyre jobban kezelni ezeket a nézeteltéréseket.
Mindezt hogyan csinálom?
Három kérdést teszek fel magamnak:
1. Az adott helyzetben hol hibáztam, és miért kell bocsánatot kérnem?
Minden szituációnak két oldala van és egyik oldal sem vagy tökéletesen jó, vagy teljesen rossz.
Ha sikerül békére jutnom, elrendeznem, bocsánatot kérnem az én hibás hozzáállásomért, akkor nagyobb az esélye, hogy a tisztázó beszélgetés alatt nyugodt tudok maradni. A mai Igénket megtanultam, és gyakran elismételem is magamban: "A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt."
2. Miként tudnám meglágyítani a szívem az adott személlyel szemben, annak érdekében, hogy megmaradjon bennem a tisztelet, függetlenül az ő reakcióitól?
Ez a pont nagyon nehezen szokott menni. Igazán megszenvedek vele. Azzal azonban tisztában vagyok, hogy egy sértett ember nagyon bántó tud lenni a másik emberrel szemben.
Általában annak az illetőnek, akivel a nézeteltérésem adódik, vagy a múltban vagy a jelenben, valamilyen formában sérült a személyisége és leginkább ez a tény táplálja a mi vitánkat is. Valószínűleg ennek a sérülésnek semmi köze sincs énhozzám, mégis ez a seb okozza az adott helyzetben adott válaszát.
Könnyebb a szívemet meglágyítani, ha együtt tudok érezni ezzel a sérüléssel. Ha sikerül büszkeségemet háttérbe szorítanom, akkor tisztelet lesz a jutalmam, mert a Példabeszédek könyvének 29. fejezetéből a 23. vers így szól: "Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi."
3. Ha tudnám azt, hogy a beszélgetést felvennék, és számomra tisztelt emberek előtt lejátszanák, miként befolyásolná a reakcióimat?
Mi lenne, ha a legközelebbi gyülekezeti alkalommal a pásztor lejátszana egy videót a rossz reakciók szemléltetéseként? Majd feltűnne az arcom a kisfilmen. Bizonyára ott helyben elájulnék.
Persze nem valószínű, hogy a beszélgetésünket felvennék, majd egy adandó alkalommal le is játszanák, de mindenképpen vannak szem- és fültanúi a szóváltásunknak. Gyermekeink. Munkatársaink. Barátaink. Ami igazán összeszorítja a szívemet, maga Jézus Krisztus is jelen van. A Filippieknek írt levél 4.részéből az 5. vers így figyelmeztet bennünket: "A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!"
Értelemszerűen minden konfliktus más és más. Bizonyos vitás helyzetek olyan pontot érnek el, amikor már szakemberek bevonására van szükség. Imádkozó szívvel mindig figyelj erre.
Mégis felvettem a telefont, miközben a következő két cél lebegett előttem - mégpedig, hogy bebizonyítsam az igazamat, és igazoljam a beszélgető társam helytelen gondolkodását.
Szerinted, hogy sikerült a beszélgetés?
Bevallom, nem túl jól.
A fenti konfliktus öt évvel ezelőtt történt, a rám törő érzelmi hullámokat lassan már homály fedi, és most már tisztábban látom mennyire rosszul álltam a dolgokhoz.
Tanultam ebből a konfliktusból. Remélhetőleg minden konfliktusból tanulok valamit - kifejezetten azt, hogy miként reagáljak jobban ezekben a vitás helyzetekben. Még nagyon messze állok attól, hogy a glóriám a fejem felett ragyogjon...
... de igyekszem egyre jobban kezelni ezeket a nézeteltéréseket.
Mindezt hogyan csinálom?
Három kérdést teszek fel magamnak:
1. Az adott helyzetben hol hibáztam, és miért kell bocsánatot kérnem?
Minden szituációnak két oldala van és egyik oldal sem vagy tökéletesen jó, vagy teljesen rossz.
Ha sikerül békére jutnom, elrendeznem, bocsánatot kérnem az én hibás hozzáállásomért, akkor nagyobb az esélye, hogy a tisztázó beszélgetés alatt nyugodt tudok maradni. A mai Igénket megtanultam, és gyakran elismételem is magamban: "A higgadt válasz elhárítja az indulatot, de a bántó beszéd haragot támaszt."
2. Miként tudnám meglágyítani a szívem az adott személlyel szemben, annak érdekében, hogy megmaradjon bennem a tisztelet, függetlenül az ő reakcióitól?
Ez a pont nagyon nehezen szokott menni. Igazán megszenvedek vele. Azzal azonban tisztában vagyok, hogy egy sértett ember nagyon bántó tud lenni a másik emberrel szemben.
Általában annak az illetőnek, akivel a nézeteltérésem adódik, vagy a múltban vagy a jelenben, valamilyen formában sérült a személyisége és leginkább ez a tény táplálja a mi vitánkat is. Valószínűleg ennek a sérülésnek semmi köze sincs énhozzám, mégis ez a seb okozza az adott helyzetben adott válaszát.
Könnyebb a szívemet meglágyítani, ha együtt tudok érezni ezzel a sérüléssel. Ha sikerül büszkeségemet háttérbe szorítanom, akkor tisztelet lesz a jutalmam, mert a Példabeszédek könyvének 29. fejezetéből a 23. vers így szól: "Megalázza kevélysége az embert, az alázatos lelkűt pedig tisztelet övezi."
3. Ha tudnám azt, hogy a beszélgetést felvennék, és számomra tisztelt emberek előtt lejátszanák, miként befolyásolná a reakcióimat?
Mi lenne, ha a legközelebbi gyülekezeti alkalommal a pásztor lejátszana egy videót a rossz reakciók szemléltetéseként? Majd feltűnne az arcom a kisfilmen. Bizonyára ott helyben elájulnék.
Persze nem valószínű, hogy a beszélgetésünket felvennék, majd egy adandó alkalommal le is játszanák, de mindenképpen vannak szem- és fültanúi a szóváltásunknak. Gyermekeink. Munkatársaink. Barátaink. Ami igazán összeszorítja a szívemet, maga Jézus Krisztus is jelen van. A Filippieknek írt levél 4.részéből az 5. vers így figyelmeztet bennünket: "A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!"
Értelemszerűen minden konfliktus más és más. Bizonyos vitás helyzetek olyan pontot érnek el, amikor már szakemberek bevonására van szükség. Imádkozó szívvel mindig figyelj erre.
A mindennapi félreértéseinkben azonban érdemes a fenti három kérdést átgondolni. Ha rövidtávon sikerül reakcióinkat kontrollálni, nem kell együtt élnünk majd a hosszan elnyúló, lerendezetlen vitás helyzetek "sarával."
Drága Uram, meghívlak, hogy légy a reakcióim középpontjában, és segíts kérlek megváltoztatni nézőpontomat. Szavaimmal és tetteimmel Téged szeretnélek dicsőíteni. Jézus nevében, Ámen.
Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.
(Példabeszédek 18:21)
Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát.
(Jakab 1:19-20)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése