Vágyaink kielégítésének csábítása

„Az én Istenem, dicsőséges gazdagsága szerint Jézus Krisztusban, kielégít mindennel, amire szükségetek van.” 

Filippi 4,19

A kísértés a Sátán késztetése vágyaink kielégítésére Isten akaratától függetlenül.

Kifinomult módszereinek egyike, hogy kételkedő gondolatokat ültet el bennünk: Isten hátha nem adja meg, amire szükségünk van – Isten talán nem elég.

A Sátán azt akarja, hogy egyedül, elhagyatva érezzük magunkat, s figyeljünk oda az ő ajánlataira. Ez vágyaink kielégítésének csábítása.

Az agyunkban lévő képlet valahogy így szól: „vágyom rá – tehát jár nekem.”

Ez a képlet küldi a családanyát vásárló körútra lemerült folyószámlával. Ott helyben átéli a vásárlás izgalmát. De mikor hazaérve igyekszik eldugni férje elől a csomagokat, feléled benne a szégyen.

Ez űzi az üzletasszonyt dolgozni és még többet dolgozni, anélkül, hogy határt szabna a munkájának. Fut az új megbízás, az új siker után, amiből soha nem elég.

Ez hajtott engem a nassolás felé. Hangosak a gyerekek, fut a ház, nem látom a végét a tennivalóknak. Igazán jár nekem pár perc öröm, amit egy tejszínhabos süti, vagy egy csokibonbon nyújthat. Ám csak megvastagodott derék, elhájasodott szív az eredmény.

A Sátán e finom kis csalására azonnal fény derül, ha megértünk valamit: vágyaink nem a szükségleteink.

A fenti példákban mind vágyak szerepelnek, és nem szükségletek. Nem untatlak a két szó meghatározásával, mindnyájan tudjuk, melyik mit jelent. Ó mennyire szeretné a Sátán, ha eggyé olvadna a kettő.

Mikor a két fogalom közti különbség kezd bennünk elmosódni, előjövünk a kompromisszumokkal. Magyarázkodunk, mentegetőzünk. És szükségletnek hitt vágyainkat kezdjük elválasztani Isten akaratától. Az elégedetlenség örvénye hívogat, s azzal fenyeget, hogy egész világunkat sötétbe borítja, szétforgácsolja.

Figyelj, tudjuk, hogy a Sátán fő vonása az, hogy hazudik. Minél inkább feltöltenek az általa sugalmazott ferde vágyak, annál üresebbnek fogjuk érezni magunkat. Ez a fenti esetekre is igaz. Minél többet költekezünk, minél többet dolgozunk vagy eszünk, annál üresebbnek érezzük magunkat. Ne feledd, a Sátán el akar minket szakítani Isten velünk kapcsolatos terveitől. El akar szakítani Isten megfelelő gondoskodásától. El akar szakítani Isten békességétől.

Isten gondoskodása fenntartja az életet. A Sátán kísértése elszívja az életet.

Isten rövidtávú gondoskodása hosszútávú áldással jár. A Sátán-sugallta rövidtávú kielégülés hosszú távon fejfájást okoz.

Isten gondviselése a lelket elégíti ki. A Sátán kísértése a testet jutalmazza.

Drága testvérem, jusson eszedbe mindez, amikor ma döntéseket hozol. Isten azt mondja, mindennel ellát, amire szükségünk van dicsőségének gazdasága szerint Jézus Krisztusban. Bízz Istenben. Öleld magadhoz az igazságot. Élj az ígéretei szerint.

Uram, kérlek, segíts, hogy a Te gondviselésedben bízva éljek. Nem akarom, hogy bármi elválasszon Tőled, a terveidtől, a békességedtől. Segíts, hogy észrevegyem, ha az ellenség hamis vágyakkal támad rám, hisz kielégítésük, tudom, csak ürességhez vezet. Jézus nevében, Ámen.

(Forrás: Encouragement for today, 2011.06.09. Lysa TerKeurst, www.proverbs31.org, fordítás: www.eszmelkedesek.blogspot.hu)