Amikor a megszokott utak már nem működnek
"Vezetem majd a vakokat olyan úton, amelyet nem ismertek, ismeretlen ösvényeken viszem őket. A sötétséget világossággá változtatom előttük, a rögös utat simává. Ezeket a dolgokat véghezviszem, nem mulasztom el. " Ézsaiás 42:16 Azt gondoltam, elboldogulok világítás nélkül. Hiszen elég régóta élek ebben a házban ahhoz, hogy sötétben is eligazodjak benne… le a lépcsőn, balra az előtérbe, el a nappali mellett, be a konyhába. Ismerős. Kiszámítható. Biztonságos. Egészen addig az estig, amikor már nem volt az. Egy rossz lépés. A lábam egy olyan fokot keresett, ami nem volt ott. Nagyot estem, a térdem lüktetett, az önbizalmam megroppant. Ott ültem döbbenten, mennyire gyorsan lett a magabiztosságból bizonytalanság. Abban a pillanatban egy halk, mégis nyugtalanító gondolat fogalmazódott meg bennem: talán az életben is így haladok előre – megszokásból, rutint követve, arra támaszkodva, ami régen működött. De mit teszünk akkor, amikor a régi utak már nem vezetnek tovább? Amikor az ismerő...

.jpg)



.jpg)



