Virtuális Kávézó Nőknek

(1Mózes 3,15) Alig léptünk át októberbe, még papucsban jártam, az őszi levelek sem színesedtek el — egy népszerű áruház azonban már javában elkezdte felállítani a karácsonyi díszleteket. Azonnal megéreztem a késztetést, hogy megvegyem az idei karácsonyfadíszemet. Megkísértett az is, hogy előre lecsapjak egy jó akcióra a karácsonyi fényekből, arra gondolva: Idén még nagyobb és még szebb lesz minden. Két hónap volt még hátra, de én már teljes szívvel készen álltam arra, hogy átugorjam az összes többi ünnepet annak az egynek a kedvéért, amelyet a legjobban szeretek: a karácsonyt. Abban a pillanatban azonban a lelkesedésem nem Krisztusból fakadt. Sokkal inkább a felszínes dolgok vonzottak: a fényáradat, a karácsonyi összejövetelek, az ajándékok, az ételek, a romantikus filmek és mindaz, amit hagyományosan ehhez az időszakhoz kötünk. És bár önmagukban ezekkel a hagyományokkal nincs semmi baj, a sok csillogó figyelemelterelés közepette Isten arra vágyik, hogy karácsonykor a kereszt üze...