A beszéd: ismertetőjel

Mit mond Isten Igéje a beszédről?

Jézus Krisztustól ered a beszéd egyik jellemzése: "Mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged" (Mt 12,37); és "Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj" (Mt 12,34)

 A nyelv azt hozza felszínre, ami a szívben van. Egyik napilapban olvastam: A tudósok megállapították, hogy az átlagember egy nap alatt egy órahosszat, életében pedig 2,7 évnek megfelelő ideig beszél. Ha az évi átlagot írásban rögzítenék, a szöveg kötetenként - 400 oldallal számolva - ezer kötetes könyvtárat képezne.

Ebből is megértem, hogy az Úr Jézus valamennyi beszédét miért nem írták le. Azonban a feljegyzettek is teljesen elégségesek ahhoz, hogy amit Isten a Fia által akart szólni (Zsid 1,1) elérjen hozzánk. És aki valóban hallja Jézus Krisztus beszédét és befogadja azt, "örök élete van" (Jn 5,24). Lukács 4,32-ből pedig megtudjuk, hogy "beszéde hatalmas volt". Valamennyi a mennyei hazába való visszavezetést és a kárhozatban lévők üdvösségét szolgálta.

A beszéd hűen tanúsítja, hogy kinek a szolgálatában áll a nyelv gazdája. Elengedhetetlenül fontos tehát megvizsgálni a beszédünket. Nem mindegy, hogy gyógyító-e, vagy a körülöttünk levők átok alatt maradását szolgálja. Hogy mennyire döntő kérdés a nyelv milyensége, mutatja az is, hogy mind az Ó-, mind az Újszövetség sok ilyen irányú figyelmeztetést tartalmaz.

"Élet és halál van a nyelv hatalmában..." (Péld 18,21)

"Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól." (Péld 21,23)

"A tudós ember takarékoskodik beszédével." (Péld 17,27)

"Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását." (Zsolt 141,3)

"Ha valaki nem fékezi meg a nyelvét, annak az istentisztelete hiábavaló." (Jakab 1,26)

Jakab apostol levelének a 3. fejezete majdnem teljes egészében a nyelvre való ügyelésre int. Ezek közül különösen megszívlelendők:

"Ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét...a nyelv milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat...A nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel..."

Figyeljünk még az alábbi megállapításokra is:

Egy híres író szerint: legártalmasabb vipera a világon a nyelv. A legmérgesebb kígyó egész életében nem okoz annyi szenvedést és szerencsétlenséget, mint amennyit az emberi nyelv negyed óra alatt okozhat. A nyelv gyalázkodásának egyik fajtája a gúny.

Francia közmondás: Senkit sem gyilkolhatunk meg alaposabban, mint akit nevetséggé teszünk.

Foerster mondja: Az emberek azért pletykálnak annyit, mert minél több rosszat tudnak mondani mások felől, annál jobbnak képzelik magukat.

Shakespeare írja a Rómeó és Júlia c. művében: Többet jár egy perc alatt a szája, mint egy év alatt a lába.

Franklin Benjámin-nak az volt a nézete: Egyesekről soha semmi rosszat, többekről mindig csak jót!

Kempis Tamás azt tanácsolja: Ha előtted rágalmaznak valakit, ráncold össze a homlokodat és kezdj el csak azért is az időjárásról beszélni. Követelj bizonyítékot, te pedig beszélj a megtámadott erényeiről.

Viktor Hugó szalonjában ott állt egy üres szék, ezzel a felirattal: Itt ül a távollevő! Figyelmeztetésnek szánta, hogy a jelen nem levőről mindig azzal a megbecsüléssel beszéljünk, mintha ott ülne.

Augustinus, azt tartotta édesanyja egyik legszebb jellemvonásának, hogy soha nem beszélt másokról sértő vagy csúnya dolgokat. Széchenyi "Hitel" című művében olvasható: Az igazi bölcs a hibákat inkább magában keresi, mert magának parancsolhat, másoknak nem...

 szöveg: Vetés és aratás 31.-33.évfolyam

fotó: pexels.com