Tedd meg ami a kezed ügyében van
Rút története az egyik legszebb történet az Bibliában, különösen nekünk nőknek mond nagyon sokat. Mi nők, hajlamosak vagyunk túl gondolkodni, vagy agyon aggódni dolgokat, problémázni akkor is amikor már éghetne a kezünk alatt a feladat.
Mi is a helyzet Rúth-tal?
Rúth,
Naómi menye volt. Naómi, zsidó asszony, aki családjával az éhínség elől
menekült el a Moábita földre. Fiai Moábita lányokat vettek feleségül.
Meghalt mindhárom férfi a családban, így a három nő magára maradt.
Naómi
úgy döntött, hogy visszatér Izráelbe, menyeit pedig arra bíztatta, hogy
térjenek haza a szüleik házához, és menjenek újra férjhez. Orpa
elköszönt, és hazatért. Rúth azonban ragaszkodott anyósához, és tőle
származik ez a sokat idézett mondat:
"Ahová te mégy oda megyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem"
Rúth
útra kelt Naómival, és együtt kezdtek új életet Betlehemben. Ez még
nem az emancipáció kora volt, ahol a nő mindent elő tudott volna
teremteni magának. Férfi erő nélkül nem került gabona a konyhába, hogy abból
kenyér készülhessen, vagy tűzifa a kemencébe. Ekkor még nagyon egymásra
voltak utalva a nők és a férfiak. Nem csupán a szeretet kötötte őket
össze, hanem az egymásra utaltság is.( Talán ez az egyik dolog ami a mai
párkapcsolatokból nagyon hiányzik.)
Nehéz sors várt a két nőre, akik aratás környékén értek haza.
Mit
tett Rúth? A zsidók számára előírta a törvény, hogy a jövevényeknek
megengedett, hogy az aratók után ottmaradó kalászokat összegyűjthessék.
Erre a feladatra vállalkozott.
Nem az anyósára várt, mondván, hogy ő nem
ismer itt senkit, meg különben is, Naómi rokonsága segíthetne. Nem!
Ami a keze ügyében volt, azt elkezdte tenni.
Kora reggeltől
ment az aratók után, és gyűjtötte a kalászokat. Olyan keményen
dolgozott, hogy az aratók felügyelője dicsérettel beszélt róla a délben
kiérkező gazdának, Boáznak. (Rúth könyve 2: 7)
A
munkához, kötelességhez való hozzáállásával nyerte el Rúth Boáz
jóindulatát, aki meghívta hogy étkezzen együtt a többi aratóval, sőt
felajánlotta, hogy amíg az aratás tart ne is menjen más mezőkre, hanem
jöjjön ide az övére szedegetni. A szolgáknak pedig megparancsolta, hogy
hullassák el a gabonát, hogy többet tudjon Rúth gyűjteni.
Szorgalmával,
az anyósához való hozzáállásával annyira jó véleményt váltott ki a
környezetéből, hogy végül Boáz gazda felesége, Jézus ősanyja lett.
Mindössze 4 rész az egész történet számtalan megszívlelendő apró
részlettel, ezért biztatlak, hogy olvasd el!
Nagyon sok mindent tanulhatunk Rúth-tól.
1.)
Megtette mindazt amire lehetősége volt. Nem álmokat kergetett, hogy
milyen sorsra lenne ő érdemes. Nem vérzett el üres mérlegeléseknél, hogy
megéri-e ennyit dolgozni ennyike eredményért. Egyszerűen megragadta a
lehetőséget, és tette a dolgát.
2.) Hálás volt a lehetőségért.
(2. rész 13. vers) Nem a nehézségekre, a fárasztó munkára gondolt a
tikkasztó hőségben. Nem a múltat siratta, pedig bizonyára a saját
hazájában, rokonságában könnyebb sorsa lehetett volna. A hála, az mindig
a gondok fölé emeli az embert. Érdemes megszámolni a hálára való okokat
a legnagyobb nehézségek közepette. Legalább annyit fogsz találni, mint
amennyi okod van az aggódásra.
3.) Kitartott a nehézségek
között. Ez kb 6 - 8 hetes kemény munka volt, hisz a gabona aratást
követte az árpa aratás, és mindez nem kombájnokkal zajlott, hanem kézi
erővel. Rúth ezalatt keményen dolgozott a tikkasztó hőségben, szedegette
a kalászokat, majd kicsépelte őket. Az egész éves gabona
szükségletüket megkereste.
Bizonyította hogy méltó a gazda jóindulatára, támogatására. Nem csak elvárta a jóindulatot.
Ne vesd meg a kicsiny kezdetet!
Senki
nem főnökként kezdi a pályafutását! Hűségünket, kitartásunkat,
szorgalmunkat, megbízhatóságunkat bizonyítva jutunk előbbre az élet
minden területén. S míg úgy túnik, hogy egy helyben toporgunk, ezeket a
tulajdonságokat kell erősítenünk magunkban. Mert ezek azok a létrafokok
amin feljebb jutunk.
Jézus Krisztus azt mondja, hogy " aki
kevesen hű, az a sokon is hű, és aki a kevesen hamis, az a sokon is
hamis. ( Lukács 16: 10) Ez igaz a hétköznapi életünkben, de az Isten
országának a dolgaiban is.
Tehát, az egyetlen jó döntés, ha
hűséggel, hálával kitartasz a kicsiben, abban, amit a te kezed ügyébe
helyezett az Isten. Ez az amin keresztül rád árasztja Isten az áldásait a
mai nap, és a maga idejében elismeréssel jutalmaz.
Kép:https://hu.pinterest.com/pin/211174958249576/
(Napi Csendes Percek elmélkedés / Szabó Zoltánné)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése