Napkeltétől napnyugtáig dicsérjétek az Úr nevét!

(Zsoltár 113. :3)

Teremtő Isten, amikor elhatároztad, hogy az évszakok között az ősz is lesz, ilyen különleges napfényt, ilyen különleges levegőt, ilyen különleges hangulatot kívántál teremteni?
A napsütés ragyogó, mégis távoli. Még mindig ideér, de már búcsúzik, s mindezt oly lenyűgöző bájjal! Hajszálnyit sem változtatnék ezen az évszakon, hacsak azt nem, hogy egy parányit hosszabb legyen. De hát ez az egyik vonzereje, nem? Hogy csak egy röpke időre jön, aztán itt hagy bennünket csodás emlékével. Szeretem, hogy ilyennek teremtetted a világot, Uram. Szeretem ezt az őszi napsütést.

Az ősz a visszatekintés évszaka, 

amikor választ adhatunk Istennek,

és felidézhetjük kegyelmét és jóságát.

Hagyjuk, hogy szeretetével 

elcsitítsa lelkünket,

megtisztítsa szívünket 

és átalakítsa gondolatainkat!

(Forrás:Mindennapi imáink - Meghitt beszélgetések)