Maradj edzésben...

„...gyakorold magad a kegyességben” (I.Tim. 4:7)

(angol fordítás szerint: edzd magad, hogy Isten szerinti legyél)

Régen volt egy nagyon jól ugró lovam. A nyári szezonban begyűjtöttük a díjakat vele a különböző versenyeken. Képes volt arra, hogy egyik kerítést a másik után repülje át, miközben egy kiegyensúlyozott sebességben vágtatott. Kitartásra képeztük ki a lovamat. Amikor ősszel vissza kellett mennem az iskolába, zöld legelőn pihenhetett. Amikor hidegre fordult az idő, felnyergeltem, hogy egy kis öröm lovaglásra menjünk mielőtt a hó megérkezne. Egy kilométernyi lovaglás és három ugratás után fáradtan fújtatott és prüszkölt. Nem tudtam rávenni a további vágtára. Lehorgasztotta fejét, és a tempója lelassult. Lovam nem volt edzésben.

Időnként a lovamra gondolok, amikor kísértés kerülget, és nincs hova nyúljak, nincs erőm „nem-et” mondani. Ilyenkor (és én pontosan felismerem ezt az időszakot) nem kellene meglepődnöm, mert ekkor nem vagyok edzésben. Nincs kitartás bennem.

Mindannyian egyformák vagyunk. Csetlünk-botlunk miközben életünk útján haladunk, mert gyakran elhanyagoljuk a böjt, az imádság és a rendszeres Biblia olvasás lehetőségét. Amikor a kísértés megérint bennünket, vagy kemény próbát kell átélnünk, azon tűnődünk, hogy miért olyan gyenge a hitünk, hogy nincs erőnk nemet mondani a kísértésre, vagy miért csúszunk bele oly könnyen a depresszióba vagy miért kedvetlenedünk el oly könnyen. Segítségért könyörgünk Istenhez, de valahogy nem tudjuk megragadni azt, és megkísértődünk azzal a gondolattal, hogy Isten kegyelme nem elegendő számunkra, vagy Isten elfordult tőlünk.

Ez nem így van. Azért nincs erőnk, mert nem vagyunk edzésben. Nem várhatjuk el, hogy Isten szerint tudjunk egy csettintésre reagálni amikor nehéz időszakot kell megélnünk, ha nem edzünk.

A Timóteusnak írt első levél 6. fejezetének 11-12. verse így szól:Te pedig, Isten embere, kerüld ezeket. Ellenben törekedj igazságra, kegyességre, hitre, szeretetre, állhatatosságra, szelíd lelkűségre. Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál, amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.

Törekedj. Harcolj. Ragadd meg. - más szóval: maradj edzésben.

Uram, kísértéskor gyakran azt gondolom, hogy kegyelmed nem elegendő számomra. Pedig csak arról van szó, hogy azért nem tudtam Isten szerinti lenni, mert nem voltam edzésben. Kérlek segíts, hogy törekedjem és ragadjam meg a lehetőségét, hogy hozzád közelebb kerüljek.

(Forrás: www.joniandfriends.org)