Isten időzítése mindig tökéletes
A hit egyik rombolója az az időzítés, amely nem illik előzetes elképzeléseinkbe. Gyors ütemű világban élünk, ahol hozzászoktunk, hogy minden kívánságunkra és bajunkra azonnali választ várunk. Azonnal oldódó kávé, azonnal kész krumpli, azonnali készpénz a kis pénzkiadó automatából.
Sajgó izmoknál és kisebb hátfájásnál azonnali fájdalomcsillapítás. Szinte születési előjogunk, hogy a világot kívánságunk szerint ugráltassuk. Isten azonban nem így munkálkodik. Sohasem siet. És néha gyötrően lassan oldja meg azokat a problémákat, amelyekre felhívjuk a figyelmét. Az idő majdnem elég arra, hogy a türelmetlen hívő feladja és valami mással próbálkozzon.
Ám mielőtt ezt megtennénk, vessünk egy pillantást Mária, Márta és testvérük, Lázár történetére...
Jézus egyik legmegrázóbb csodáját mutatta be, amikor lázárt kihívta a sírból. Láthatjuk, hogy a mester egyáltalán nem késett. Csak úgy tűnt, hogy későn érkezett. Pontosan abban a pillanatban jött meg, amikor Isten terveit kellett teljesítenie, ahogy mindig is akkor érkezik.
A tiszteletlenség minden szándéka nélkül megjegyezném, hogy ami Bethániában történt, jellemző a keresztyén életre. Nem figyeltük-e még meg, hogy Jézus rendszerint négy nap késéssel jelenik meg? Gyakran akkor jön, miután kisírtuk magunkat, aggódtunk, és fel-alá járkáltunk - miután kiizzadtuk az orvosi vizsgálatot vagy végigizgultuk az orvosi vizsgálatot vagy végigizgultuk az üzleti veszteségeket. Ha időben érkezett volna, a távollétében érzett feszültség nagy részét elkerülhettük volna. Rendkívül fontos azonban meglátnunk, hogy tulajdonképpen sohasem késik. Cselekedeteinek időzítése egyszerűen csak különbözik a mienktől.
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy míg céljai és tervei nagyon különböznek a mieinktől, végtelenül igazságos, és időzítése mindig tökéletes. Mindig a megfelelő pillanatban lép közbe végső javunkra. Ezért azt diktálja a bölcsesség, hogy ne aggódjunk túlságosan, míg Ő nem mond semmit.
(Dr. James Dobson)
Sajgó izmoknál és kisebb hátfájásnál azonnali fájdalomcsillapítás. Szinte születési előjogunk, hogy a világot kívánságunk szerint ugráltassuk. Isten azonban nem így munkálkodik. Sohasem siet. És néha gyötrően lassan oldja meg azokat a problémákat, amelyekre felhívjuk a figyelmét. Az idő majdnem elég arra, hogy a türelmetlen hívő feladja és valami mással próbálkozzon.
Ám mielőtt ezt megtennénk, vessünk egy pillantást Mária, Márta és testvérük, Lázár történetére...
Jézus egyik legmegrázóbb csodáját mutatta be, amikor lázárt kihívta a sírból. Láthatjuk, hogy a mester egyáltalán nem késett. Csak úgy tűnt, hogy későn érkezett. Pontosan abban a pillanatban jött meg, amikor Isten terveit kellett teljesítenie, ahogy mindig is akkor érkezik.
A tiszteletlenség minden szándéka nélkül megjegyezném, hogy ami Bethániában történt, jellemző a keresztyén életre. Nem figyeltük-e még meg, hogy Jézus rendszerint négy nap késéssel jelenik meg? Gyakran akkor jön, miután kisírtuk magunkat, aggódtunk, és fel-alá járkáltunk - miután kiizzadtuk az orvosi vizsgálatot vagy végigizgultuk az orvosi vizsgálatot vagy végigizgultuk az üzleti veszteségeket. Ha időben érkezett volna, a távollétében érzett feszültség nagy részét elkerülhettük volna. Rendkívül fontos azonban meglátnunk, hogy tulajdonképpen sohasem késik. Cselekedeteinek időzítése egyszerűen csak különbözik a mienktől.
Nyugodtan elmondhatjuk, hogy míg céljai és tervei nagyon különböznek a mieinktől, végtelenül igazságos, és időzítése mindig tökéletes. Mindig a megfelelő pillanatban lép közbe végső javunkra. Ezért azt diktálja a bölcsesség, hogy ne aggódjunk túlságosan, míg Ő nem mond semmit.
(Dr. James Dobson)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése