Önmagával tesz jót a szeretet embere, a kegyetlen pedig saját magának árt.
(Példabeszédek 11:17)
A mai bibliai tanács a másokhoz való viszonyulásunk következményeit fogalmazza meg. Aki másokhoz kegyetlen, aki másokat semmibe vesz, nemcsak embertársainak árt, hanem végső soron saját magának is. Aki pedig a szeretet embere, vagyis a szívében lévő szeretetet másokkal megosztani igyekszik, az nemcsak felebarátaival, hanem önmagával is jót tesz. Aki mást felüdít, maga is felüdül – ennek igazsága lesz igazzá a szeretet-osztó ember életében. Légy ilyen, és jót teszel sokaknak, köztük akaratlanul önmagadnak is!
"Egyes meglévő testrészeinket a születés előtt nem használtuk.
Orrunk nőtt, de nem lélegeztünk.
Kialakult a szemünk, de láttunk-e?
Édesanyánk pocakjában nem volt szerepe nyelvünknek,
lábujjaink körmének és hajzatunknak.
De ugye most örülünk a meglétüknek?
A földi élet egyes fejezetei éppolyan fölöslegesnek tűnnek,
A földi élet egyes fejezetei éppolyan fölöslegesnek tűnnek,
mint a magzat orrlyukai.
Szenvedés, magány, betegség, holokauszt,
mártírhalál, monszunok.
Ha feltételezzük, hogy ez a világ
csak a sír előtti boldogság miatt létezik,
ezek a szörnyűségek megcáfolják a feltevésünket.
Ám mi van akkor, ha ez a föld az anyaméh?
Lehetséges-e, hogy ezek a kihívások
- bármilyen súlyosak is legyenek -
a jövendő világra készítenek fel
és teszek alkalmassá minket?"
Max Lucado: Félelem nélkül
Max Lucado: Félelem nélkül
Megjegyzések
Megjegyzés küldése