Jóvátétel

"Amit a hernyó meghagyott, megette a sáska, amit a sáska meghagyott, megette a szöcske, amit a szöcske meghagyott, megette a cserebogár...Sion fiai, vigadjatok és örüljetek az Úrnak, a ti Isteneteknek... Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska, a szöcske, a cserebogár és a hernyó: az a nagy sereg, amelyet rátok küldtem."

Jóel 1:4; 2:23;25

Nemrég lelki leltárt készítettem az életemről – visszatekintve arra az 1964-es novemberi délutánra, amikor először megvallottam Krisztust, egészen a mai napig. Ahogy végigvettem az évek során megtett lelki utamat, számos mérföldkövet találtam, de szembetalálkoztam olyan időszakokkal is, amelyek inkább lelki sivatagnak tűntek.

Tizenévesen fejből fújtam egész Beatles-albumok szövegét, de a Biblia versei nehezen mentek – unalmasnak tűnt a Szentírás memorizálása. Egy nyári missziós lehetőséget is visszautasítottam, mert nem akartam elszakadni a barátomtól. Nem kell részleteznem, hogyan töltöttük végül azt a nyarat – nem volt éppen Istennek tetsző.

Aztán jött a balesetem 1967-ben. Ismét hosszú évek lelki szárazsága következtek. Gúnyoltam az ápolókat, és legtöbbször azokon töltöttem ki a haragomat, akik a legközelebb álltak hozzám – a családomon, akik hűségesen látogattak a kórházban.

De még a baleset után is, sőt, még azután is, hogy úgy éreztem, újra rendeztem a kapcsolatomat Istennel, akadtak elvesztegetett évek. Volt, hogy titokban tartottam a bűneimet hónapokon át. Elhanyagoltam az imádkozást, és szinte egy egész éven át alig szántam időt rá. A Biblia olvasása is háttérbe szorult – úgy éreztem, mintha évszázadok teltek volna el az utolsó komolyabb olvasás óta.

Értéktelen évek voltak ezek. Hiábavalók. Elpazarolt esztendők.

A lelki számvetésem végén szomorúság töltött el: amit elvesztettem, azt már sosem kapom vissza. De ez a bánat csak egy pillanatig tartott. Isten eszembe juttatta a Jóel könyvéből ezt az ígéretet:
„Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska…” (Jóel 2:25)

Az Úr megígéri, hogy helyreállítja, amit elveszítettünk. Jóváteszi azt is, amit mi rontottunk el. Ahogyan az apa is túláradó szeretettel fogadta vissza a tékozló fiát, Isten is kész bőven kárpótolni mindazért, amit elpazaroltunk.

Ez a jóvátétel lényege.

Add vissza elvesztegetett éveimet, Uram!

https://joniandfriends.org/daily-devotional/restitution/
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fa-szemely-koffein-kave-3363111/