Nem újrakezdés — hanem továbblépés
„Az Úr javamra dönti el ügyemet. Uram, örökké tart szereteted, ne hagyd cserben most sem kezed alkotásait!"
Zsoltárok 138:8
Évekkel ezelőtt megálltam egy pillanatra, és ránéztem az életemre. Más lett. Új. Idegen. Még a következő lépéseim is bizonytalannak tűntek — a távolabbi jövőről nem is beszélve.
Amikor az élet más irányt vesz, van, hogy a jövő üres vászonként tárul elénk — csak épp nem olyan izgalmasként, hanem inkább ijesztőként, nyomasztó űr lesz helyette. Talán te is átéltél már egy ilyen időszakot: amikor elcsendesedik a ház, mert a gyerekek kirepültek; amikor egy fájdalmas válás, hirtelen veszteség, pályaváltás vagy egyszerűen a középkor csendes, sajgó üressége vesz körül.
Lehet, hogy az életed évekkel ezelőtt váratlan fordulatot vett, és azóta sem találtad meg igazán a helyed. Vágytál továbblépni, valami újat kezdeni, megvalósítani azt az álmot, amit Isten a szívedbe ültetett — de a félelem mindig erősebben suttogott, mint a hit.
Túl késő már? Van-e még bennem elég erő? Mi lesz, ha megpróbálom, és elbukom?
Barátom, nem vagy egyedül. De hadd osszam meg veled, amit igaznak találtam:
Nem elölről kell kezdened. Hanem előrelépsz egy új fejezetbe, ahol Isten már vár rád, hogy kegyelmével, erejével és céljaival találkozz.
A 138. zsoltár 8. verse ezt az erőteljes ígéretet adja:
„Az Úr javamra dönti el ügyemet. Uram, örökké tart szereteted, ne hagyd cserben most sem kezed alkotásait!"
Isten célja az életünkre nézve nem olyasmi, amit elszalaszthatunk, elveszíthetünk, vagy kinőhetünk. Az Ő célja biztosan beteljesedik, mert nem a mi hibátlan múltunkon vagy tökéletes körülményeinken múlik, hanem az Ő rendíthetetlen szeretetén, amely soha nem változik. Az a szeretet, amely átsegített a múlt időszakain, át fog vinni a következőn is.
Hiszen végig gyűjtötted a bölcsességet, a tapasztalatot, a kitartást és a hitet. Mindez formált téged, és Isten kezében mind felhasználható.
Nem eldobod a múltadat. Hanem magaddal hozol mindent, amit Isten megtanított. Előrelépsz — történelemmel, növekedéssel, és legfőképp Vele.
Te „[Isten] kezének alkotása” vagy (Zsolt 138,8) — nem elfelejtve, nem mellőzve. Mélyen szeretett és szándékosan formált lény. Ha Isten vágyat helyezett a szívedbe — hogy írj, alkoss, vezess, szolgálj, gyógyíts, tanulj vagy indulj —, akkor az a vágy az Ő munkája benned.És Ő nem fordul el tőled.
Ezért tedd meg a következő bátor lépést. Nem azért, mert mindent kitaláltál, hanem mert az Isten, aki formált téged és a jövődet a kezében tartja, beteljesíti célját az életedben.
Nem elölről kell kezdened. Előrelépsz — Vele.
Atyám, köszönöm, hogy soha nem adod fel velem kapcsolatban. Segíts hittel megtennem a következő lépést, bízva Benned, hogy beteljesíted mindazt a célt, amit a szívembe helyeztél. Jézus nevében, Ámen.
.jpg)
Forrás:
By Tracie Miles
Daily Devotions
You’re Not Starting Over — You’re Stepping Forward
October 1, 2025
Fotó: canva.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése